Copyright 2019 - Minden jog fenntartva!

Strukturált tematikus gyakorlatok - Iskolába készülünk II.

Iskolába készülünk 2Attól a pillanattól kezdve, amikor megtudtuk, hogy kisfiunk iskolába mehet, megragadunk minden lehetőséget, hogy segítsük őt a ráhangolódásban. Képeket nézegettünk az új iskoláról és a tanító néniről, ellátogattunk és körülnéztünk, és az itthoni foglalkozásaink témája is az iskola lett.

A strukturált tematikus gyakorlatok mindig tartalmaznak matematikai-logikai, beszédfejlesztéshez és szókincsbővítéshez kapcsolódó, ritmus-és zenei ismereteket tartalmazó, általános ismereteket bemutató, nagy- és finommozgást fejlesztő, társas viselkedési szabályokat megismertető és még sokféle feladatot, és ezek mindig egy adott témához kapcsolódóan kerülnek sorra.

Mivel az iskolában tantárgyak szerint fogják tanulni a különböző ismereteket, elkezdtünk megismerkedni az iskolai tantárgyakkal.


1. Első lépésként egy délután elővettem lányom elsős könyveit, és kisfiammal átlapozgattuk. Megmutattam, hogy az egyikben számtani feladatok vannak, a másikban betűket láthat, a harmadikba írni lehet. Elolvastuk az elején, hogy matematika, olvasás, írás. Hagytam, hogy nézegesse őket, ahol elidőzött, ott beszéltünk picit az adott oldalon látott képről, és ennyi.

2. Következő lépésként az otthoni foglalkozásainkon – amelyek továbbra is komplexek voltak, tehát „vegyesen” tartalmazták a fejlesztendő területeket-, a főbb tantárgyak neveit felragasztottam a táblánkra, és megneveztem, ha olyan feladat volt soron, amely ahhoz a tantárgyhoz tartozott. Például ha számláltunk, mondtam, és felragasztottam, hogy : matematika. Ha betű- és szókártyás feladatokat végeztünk, akkor felkerült az olvasás.

3. A matematika, olvasás és írás tantárgyak után megismerkedtünk a természetismeret, ének-zene, testnevelés, rajz és technika tantárgyakkal is. Olyan képeket kerestem, ami jellemzi az adott tantárgyat, és együtt párosítottuk a tantárgy nevét a rá utaló képpel. Elmondtam, és közösen is elismételtük a tantárgyak főbb jellemzőit. Nagyon egyszerű meghatározásokat mondjunk, ami a lényeget fedi le. Pl.: matematika tantárgy: számolunk. Van olyan tárgy, aminek meghatározása nehezebb, pl. a természetismeret, de próbáljunk minél egyszerűbben magyarázni. Nem baj, ha nem fedi le a teljes anyagot, úgyis a további foglalkozások majd szépen kiépítik a fogalmat.

4. A képek megfigyelése, a tantárgy neveinek megismerése után a következő foglalkozások elején még adtam olyan feladatot, ahol képeket kellett a megfelelő tantárggyal párosítani (Vajon melyik tantárgyhoz kapcsolódik a betű, íráselem, kotta, labda, ragasztó, számtanpélda stb. képe?) Egy ilyen gyakorlattal visszajelzést kaphatunk arról, hogy gyermekünk mennyire helyezi el jól az adott szimbólumot/fogalmat a tantárgyak között.

5.  A foglalkozásokat egy asztalnál ülve végezzük kisfiammal, itt egy tábla is segítségemre van, ha valamit szeretnék szemléltetni. Itt helyeztem el egy dobozban a tantárgyak kartonra írt neveit, amit már minden foglalkozáson használunk. Ha számolunk, felragasztom a matematika szókártyát, ha írunk, az írást, és így tovább. Nagyon ügyesen megtanulta már, hogy melyik ismeretanyag melyik tantárgyhoz kapcsolódik (van, hogy ő mondja előre: ez természetismeret), és az sem zavarja, ha ezeket a játékos foglalkozások közben csereberélem. A komplex foglalkozásainkat nem bontja meg, de fogja tudni az iskolában, ha azt hallja, hogy olvasás, hogy hangok, betűk, szavak, mondatok tanulása következik.

Az alábbi játékos gyakorlatoknál és a fotókon láthatjátok, hogy az iskola és tantárgyak témájához hogyan kapcsoltam a madár témájának ismétlését (ez még A kiskakas gyémánt félkrajcárja – itt olvashatod el -  utáni gyakorlásunk).

  • óvoda-iskola közti különbség

  • az iskola szereplői (tanító és tanuló)

  • az osztályterem berendezése (tanári asztal, pad, számítógép, tábla)

  • a jelentkezés – ha szeretnék valamit, felteszem a kezem (gyakoroltuk)

  • mi való az iskolatáskába? – mit szabad és mit nem szabad vinni az iskolába

  • tanuláshoz szükséges eszközök (toll, ceruza, radír, vonalzó, füzet stb.)

  • tantárgyak ismétlése

  • írás: betűelemek

  • olvasás: szótagok összeolvasása, első szótag mindig a ma- volt (ma-mi, ma-ci, ma-lac, ma-jom, ma-nó, és végül ma-dár – így tértünk rá a madárral kapcsolatos ismeretekre)

  • még mindig olvasás: mondatba helyettesítettünk szavakat – a képek segítettek (A madárnak tolla van. A madárnak 2 szárnya, 2 lába, csőre, tojása, fiókája van.)

  • természetismeret: költöző és itthon telelő madarak. Megnéztük, a költöző madarak hova (Afrikába) költöznek, ha jön a tél; és megbeszéltük, hogy az itthon telelőket segíthetjük, ha madáretetőt helyezünk ki nekik.

  • rajz: új rajzot tanultunk, a madár rajzát. Aki rendszeresen olvassa a tovább is van-t, tudja, hogy kisfiam egyáltalán nem rajzolt, mondókával tanultunk egyszerű elemekből figurákat alkotni. Ez azt jelenti, hogy a mondóka mondásával párhuzamosan készül elemenként a rajz. A madárhoz kapcsolódó mondókánk: Feje, teste, csőre, szeme, szárnya, lába, tollacskája, készen van a kismadárka. A semmiből indultunk, aztán hajlandó volt „az én kezemmel” együtt vonalat húzni, ma már élvezettel rajzol, örömét leli benne. Így tanultunk meg fát, halacskát, autót, virágot, embert, és még sok más egyszerű rajzot készíteni. Most már ott tartunk, hogy a madár mellé egyedül tojást rajzolt, a madár alá fészket, és a szájába egy kukacot. Ilyenkor sírok örömömben.

  • A matematika most mellőzte a madarakat, picit máshoz kapcsolódtunk. A kesztyű mesénk kapcsán már beszéltünk a fél pár, egy pár kesztyű fogalmáról, feladatokat is végeztünk (kesztyűket párosítottunk, számoltunk), és értette, így megpróbálkoztam a páratlan és páros számok bemutatásával – sikerrel. Saját készítésű számkártyákkal mutattam be (lsd. fotók) a páratlan-páros logikáját, majd eléraktam számkártyákat, és neki szortírozni kellett: páros vagy páratlan. Ezután nem sorban voltak a számok, hanem összekeveredve, de így is sikeresen válogatta szét a számokat.

  • Az ének és a testnevelés „órát” összevontuk, és ugráltunk, táncoltunk, énekeltünk és nevettünk az Alma együttes: Nád a házam teteje című dalára. Amikor elfáradtunk, még hallgatta Gryllus Vilmos Félnótái közül azokat, amelyek madarakról szólnak. Ezek rövidek, jól megjegyezhetők (Házi veréb-mezei veréb, Szarka, stb.).

    Leírva talán bonyolultnak tűnhet egy-egy foglalkozás felépítése, de valójában élvezetesen pörög. Az a lényeg, hogy jól legyen előkészítve, és mi magunk is próbáljuk ki a feladatokat: érthető, megoldható? Mi is sokat tanulunk egy-egy foglalkozásból, gyermekeinknek pedig óriási segítséget nyújt a jövőbeni boldogulásukhoz.

Jó munkát! Ha kérdésed van, vagy megosztanád véleményedet, tapasztalataidat, várjuk leveledet!

Laky J. Eszter

 

 

Weboldalunk cookie-kat használ.

Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Információ

Rendben

Mik azok a cookiek?

A süti (eredeti nevén “cookie”) egy olyan kis adatcsomag, amit az internetes szolgáltatások a böngészőben tárolnak el. Ez rengeteg webes szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen technológia, amit 1995 óta minden jelentősebb böngésző támogat.

Miért jók nekem?

Számtalan internetes szolgáltatás használata múlik a sütiken. Ennek segítségével tud például bejelentkezni vagy éppen személyre szabott tartalmat elérni a neten.