Autizmus: csoda vagy átok?
- Részletek
- Kategória: Szükőknek
- Készült: 2019. augusztus 28. szerda, 19:50
- Találatok: 5249
Azok, akik bárhol bármilyen módon írnak az autizmusról, talán egyetlenegy dologban értenek csak egyet: minden autista gyermek és felnőtt más. De ez nemcsak a spektrumon elfoglalt helyük, az intelligenciájuk, beszédkészségük, társult fogyatékosságuk miatt van így, hanem olyan tényezők is befolyásolják állapotukat, mint a szülőktől örökölt genetikai tényezők, a testi, érzékszervi és egyéb adottságok, a családi környezet, a fizikai környezet, a különböző (pl.: intézményi) hatások, a táplálkozás, mozgás (életmód), fejlesztések és még sorolhatnánk tovább. Ezek mind olyan tényezők, amelyek bármelyikünk személyiségfejlődésre hatással vannak, senki sem kivétel, mindegy, hogy rendelkezik-e bármilyen diagnózissal, kóddal, címkével.
A Tovább is van… egy segítő, lelkesítő oldal elsősorban szülőknek, de hasznos tudnivalókkal szolgálhat azoknak a rokonoknak, pedagógusoknak is, akik szintén részt vesznek autista gyermekünk életében, nevelésében.
Az autista gyermekek egyik szembetűnő jellemzője, hogy nem azzal, vagy nem úgy játszanak, mint a normál fejlődésű társaik. Ennek egyik oka, hogy nem tudják használni azokat (de ezt mi lépésről lépésre megtaníthatjuk nekik!), a másik ok az érdeklődés különbözősége. Egyszerűen más tárgyak tetszenek nekik, más tevékenység okoz nekik örömöt, de ha figyelünk rájuk, akkor sikerülhet igazi meglepetést találni nekik.
Mindegy, hogy átlagos, vagy éppen kicsit sem átlagos a gyermekünk (természetesen minden gyermek egyedi és különleges), szülőként azon vagyunk, hogy a megfelelő módszerekkel támogassuk kibontakozását otthon, és a lehető legoptimálisabb helyeket találjuk meg számára az otthonon kívül is. Lehetünk nagyon magabiztos szülők, de azért a fent említett szempontok szerint rálelni a „tutira” nem is olyan könnyű feladat!
A napokban jelent meg egy interjú Bányai Éva pszichológus, hipnóziskutató egyetemi tanárral, amelyben arról beszél (saját tapasztalatai és kutatásai alapján), hogy a rákbetegség miként változtatja meg a tudatunkat, a környezetünk észlelését. Amikor elolvastam a cikket, felismertem, hogy bizony a másként fejlődő gyermekek szüleivel is hasonló történik. 
