Tankönyvi feladatok „akadálymentesítése” 1.

Részletek

Kategória: Kezdjük el

Megjelent: 2017. szeptember 06. szerda, 09:49

Az otthoni fejlesztések lényege, hogy játékosan tanuljunk, de az iskola megkezdésével bizony autista gyermekünknek is meg kell tanulnia a tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények használatát. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ha a könyvek feladatait akadálymentesítjük, akkor gyermekünk megtapasztalhatja, hogy a sok-sok betű és szám ugyanazokat a gyakorlatokat rejti, amit ő az asztalon kártyákkal, rajzokkal, segédeszközökkel már nagyon ügyesen képes megoldani.

Most kezdtük az első osztályt, és bár az itthoni fejlesztések alapja még mindig a játék és a játékosság, igyekszem kisfiammal a tankönyvet is megismertetni, de úgy, hogy az adott feladathoz mindig kapcsolatok tevékenykedtető, szemléltető gyakorlatokat. Ezzel tulajdonképpen akadálymentesítem számára a feladatokat, hiszen ő az ismereteket egyéni módon tudja feldolgozni.

A foglalkozásunk első lépése, hogy egyértelműen feltüntetem, hogy „mi vár rá”. Mivel az iskola teljesen új világ a számára, naptárban jelöljük, hogy „Iskola Anyával”, és azoknak a tantárgyaknak a neveit is láthatóvá teszem, amelyekhez tartoznak a feladatok. (A tantárgyak neveivel már nyáron megismerkedtünk, itt olvashatsz róla: ISKOLÁBA KÉSZÜLÜNK 2. A tantárgyak mellé korongokat helyeztem a kék oldalukkal felfelé, és ha az adott tárgyhoz kapcsolódó feladatok elfogytak, megfordítom a korongot, így lesz mellette egy pirospont. Így ő menet közben is láthatja, milyen ügyesen dolgozik, és miként „fogynak” a feladatai.

Egy példafeladatsort láthattok, amit elsős (év eleji) tankönyvi feladatokhoz választottam:  

•    Kisfiam egyik kedvenc versével kezdtünk a hónapokról (Bartos Erika verseit és illusztrációit nagyon szereti), majd megkértem – ismétlésként -, hogy a hónapok neveit tartalmazó lego-kat építse fel.

•    Megszámoltuk alulról felfelé (sorszámok gyakorlása), hogy hányadik a szeptember (jelen) hónap.

•    Utána a hét napjait néztük meg az órarendünkön, és ezeket a kisebb legok-ból építette fel. (Megállapítottuk, hogy a hét első napja van ma.) Egy összekötős feladattal átismételtük a hét napjait.

•    Bevezető feladatként színes pöttyökkel jelölt pálcikáknak kereste meg a helyét.

•    Hasonló pálcikás feladattal már az olvasást gyakoroltuk (három betűből álló szavakat kellett a helyükre tenni), és a szavak jelentését mutattuk is. Példák: Eső: mutattuk az ujjunkkal, mintha cseperegne az eső. Kar: integettünk. Kör: kört rajzoltunk az ujjunkkal a levegőbe.

•    Áttértünk a matekra, a pálcikákat kupakokra cseréltük. Összeadásokhoz kellett a számoknak és színeinek megfelelő kupakokat elhelyezni, majd a művelet végére odaírtuk az összeget.

•    A tankönyv feladatához (Kiskakas a gyémánt krajcárral a kerítésen) oldottuk meg a feladatokat – tankönyvön kívül. Kerítésléceket (pálcikákat) számoltunk, és tettünk a kiskakas elé és mögé, krajcárokat számoltunk, sorozatot építettünk (sárga és piros krajcárból), megbeszéltük hány lába van egy kakasnak és két kakasnak.

•    Átismételtük, amit már tudunk a kakasról (madár, baromfi; taraja, szárnya, lába, tolla, csőre stb. van).

•    Áttértünk (még mindig matek) a tankönyv második feladatára, ahol a keskeny, széles, magas és alacsony házakat kellett megnevezni különböző kérdések alapján (Melyik a keskenyebb, alacsonyabb?). Megtanultuk (ez nyelvtan is) a fokozatokat: keskeny, keskenyebb, legkeskenyebb, és így a többi melléknévnél is. Ezekhez szemléltető rajzokat készítettem, több kérdéssel gyakoroltuk.

•    A keskeny, keskenyebb, legkeskenyebb; széles, szélesebb, legszélesebb (alacsony, magas esetében ugyanígy) szavaknál a kezünkkel mutattuk is a fokozatokat.

•    A ház témájánál maradva „rajzóra” következett: a tanító néni adott mindenkinek a saját óvodai jeléhez színezni valót, nálunk ez pont a házikó volt, ezt színezte ki.

•    Írás, és még mindig ház: kerítések elemeiben kellett az álló egyeneseket meghúzni.

•    Nagy nyomtatott betűket rajzoltam neki elő, és az álló egyeneseket kellett meghúznia azokban, amelyekben talál ilyet. (Nagyon ügyes volt, pillanatok alatt megoldotta.)

•    Énekkel folytattuk: ritmust vertünk botokkal, a tá-t és a ti-ti-t gyakoroltuk.

•    Tornával zártunk, elkezdtünk megismerkedni azokkal a kifejezésekkel, melyeket majd tornaórán hallhat: vigyáz (zárt) állás, terpeszállás, karok magas tartásban stb. Mozogtunk, ugráltunk, forogtunk, lazítottunk.

A tankönyvi feladatoknál a szövegezést kell elsősorban „elemeznünk” és egyszerűsítenünk. Egyszerre egy kérdést tegyünk fel, és gondoljuk végig a feladatot (már előre, ne csak akkor, mikor gyermekünk találkozik vele), hol lehet benne akadály, nehézség. Néha jobb egy-egy ismétlés, egy magyarázó rajz, egy általunk bemutatott példa, ezekkel megelőzhetjük, hogy kudarcélménye legyen. Amennyire lehetséges, menjünk biztosra! Ha valami könnyen megy neki, léphetünk tovább, a túl egyszerű, kihívás nélküli feladatok sem motiválnak!

Jó munkát! Ha kérdésed van, vagy megosztanád véleményedet, tapasztalataidat, várjuk leveledet!

Laky J. Eszter

• Előző
• Következő