Szenzoros játékok

Részletek

Kategória: Kezdjük el

Megjelent: 2017. június 23. péntek, 08:51

Gyakran építek be a feladatsorokba szenzoros játékokat, de a foglalkozásainkon kívül is lehetőséget teremtek, hogy autista gyermekem kellő mennyiségű szenzoros ingerhez jusson. Minden autista kisgyermek másként éli meg a körülötte lévő ingereket, nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk, hogy idővel ő is sikeresen alkalmazkodhasson a világ ezerféleségéhez.

Nagyon jók a labdás, hintás, egyensúlyozós és más mozgásos gyakorlatok, a hangszeres gyakorlás vagy zenehallgatás (kisfiam már megtanult egy egyszerű zenekészítő programon saját szórakozására zenélgetni), a gazdagon illusztrált böngészős könyvek lapozgatása, főzés közben az ételféleségek szagolgatása és ízlelgetése, hogy csak néhányat említsek.

Hamar összehozható, és szuper móka minden kisgyermeknek a szenzoros sétaút. Elsősorban taktilis élményt nyújt, de más csatornákat is mozgósít. Ez elsősorban strukturált tevékenység, hiszen mi építjük és alakítjuk az elemeket és a hozzá tartozó feladatokat, de a tervezett gyakorlat végén hagyhatunk időt arra, hogy gyermekünk szabadon, irányítás nélkül is kiélvezhesse.

•    A gyakorlat tulajdonképpen a bőr kellemes ingerlése különböző felületeken való mezítlábas lépkedéssel.

•    Rövidebb utakkal indítsunk, és olyan elemekkel, amelyekkel már korábban találkozott, csak épp nem „kellett” rá fókuszálni. Rongyszőnyeg, fürdőszoba kilépő, esetleg homok.

•    Hagyjuk, hadd tipegjen helyben, élvezze ki, amit érez!

•    Ha tetszik gyermekünknek a mezítlábas tapasztalás, jöhet a hosszabb, sok elemből álló szenzoros út! Bármit használhatunk, ami biztonságos felület, és egy úton belül lehetnek ismétlődő elemek is.

•    Legyen az út felépítve: követhetik egymást jól megkülönböztethető felületek, illetve hasonló, finom átmenetet biztosító felületek is!

•    Haladhatunk lassan, lépkedve, és gyorsabban, futólépésekkel is. Akár el is időzhetünk egy-egy kiválasztott állomáson. Lehet a lábat egyhelyben emelgetni, vagy lassan forogni.

•    Néha legyen hátraarc, hogy fordított irányba is megtapasztalhassák a különböző állomásokat.

•    Tegyünk bele kisebb vagy nagyobb kanyarulatokat!

•    Néha építsük át, és folytassuk úgy a sétát!

•    Beszéljünk közben! Lehet mondókát mondani (Lassan jár a csigabiga…, Sétálunk-sétálunk…, Jobb lábat a bal után…,  stb.)

•    Közösen megállapíthatjuk, milyennek érezzük az adott felületet: puha, hideg, csikis, süppedős, tapadós stb.

•    Ha megoldható, elérhető helyen hagyhatjuk a kellékeket, lehet, hogy gyermekünk majd előveszi kedvenceit, és saját utat is épít magának.

Laky J. Eszter

Ha kérdésed van, vagy szeretnéd megosztani velünk tapasztalataidat, akkor írd meg nekünk!

• Előző
• Következő