Copyright 2019 - Minden jog fenntartva!

Strukturált tematikus gyakorlatoktól a projektmunkáig I.

projektmunkaEgy-egy téma tervszerű feldolgozása sokat segít autista gyermekeinknek abban, hogy egyre több ismeretet szerezzenek, kapcsoljanak össze, és hasznosítsanak megfelelően. Vannak kisebb témák, amelyek egy-egy adott meséhez, közelgő programhoz, eseményhez kapcsolódnak, néhány témát viszont nagyon sokféle irányban bővíthetünk, mert „sosincs teljesen készen”. Az autista gyermekeknek is szükségük van arra, hogy rendszerben lássák a világot, ebben nekünk kell segíteni őket. Ha a szeletkéket közösen gyűjtjük és rakjuk össze (nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is), akkor helyükre kerülhetnek a dolgok. Ebben segítenek a projektmunkák, amelyek egyben mutatják azt a sok-sokféle mindent, amikkel napok, hetek, hónapok alatt foglalkozunk. Kézbe vehető, visszanézhető, kiegészíthető, és megmutatja, milyen csodálatos dolgok születnek abból, ha a kitartóak, szorgalmasak vagyunk.

A projektmunka első lépései, a tervezés:


1.    Vessünk papírra olyan témákat, amelyekről tudjuk, hogy nem „egyórás” foglalkozások témái, hanem jól bővíthetők! Néhány példa:

•    Ember: az emberi fejlődés, a testrészek, az érzékszervek, belső szervek és működésük, emberi tulajdonságok – külső és belső, érzelmek, emberi kapcsolatok – család, rokonság, társas világunk, intézmények, foglalkozások, nemzetiségek, életmódok, kultúrák, emberi szokások, ember fejlődése (ősembertől napjainkig), művészetek – emberábrázolás stb.

•    Fa: a fa  mint növény, a fa részei, fa fejlődése, ültetés, fafajták, fa jelentősége, feldolgozása, hasznosítása, fa életkora – évgyűrűk, fa tulajdonságai, fából készült tárgyak, faábrázolás, fafaragás, évszakok fái, fák – élőhelyük szerint, fa „lakói” , gyümölcsfák, természetvédelem, életfa, fa a népmesékben, stb.

2.    Ha szimpatikus egy téma, akkor írjuk fel egy nagyobb lap közepére, és gyűjtsünk köré mindent, ami eszünkbe jut róla! Ezen érdemes napokig dolgozni, lehet, hogy lesz, ami csak később jut eszünkbe, de érdemes alapos munkát végezni, ez lesz a projektünk alapja. Családtagjainknak is megmutathatjuk, biztosan nekik is lesznek jó ötleteik, és egyre kerekebb lesz a gyűjteményünk. (Ha elfogynak a papírra vetett ötletek, esetleg nézzük át, lehet hogy lesz olyan, amit kihagyhatunk, elvethetünk!)

3.    Ha nagyjából már késznek érezzük az alapot, akkor lehet egyesével is foglalkozni az ide kapcsolt fogalmakkal. Mit szeretnénk megtaníttatni abból, amit felsoroltunk? Ezt már érdemes külön lapokon vagy füzetben kidolgozni, gyűjteni.

  • Pl.: Az ember projektmunkához felírtuk, hogy érzékszervek.
  • Most a külön papírunkra írjuk fel középre, és soroljuk is fel!
  • Érzékszervek: szem, orr, nyelv, fül, bőr.
  • Ha ezeket leírtuk, néhány gondolatban írjuk alá (lehet más színnel), hogy mit szeretnénk ezekhez megtanítani, megmutatni, kipróbálni! Még nem konkrét feladatokban gondolkodunk, hanem ismeretekben.
  • Pl.: érzékelés, nyelv – ízlelés:
    - milyen ízeket ismerünk?
    - Kóstolás, ételek csoportosítása,
    - ízlés,
    - ételek, amelyeket szeretünk és amelyeket nem stb.
  • Vagy: látás – mit érzékelünk vizuálisan?
    - Formák,
    - színek,
    - távolságok,
    - érzéki csalódások stb

4.    Ha a részletesebb vázlat is kész arról, hogy milyen ismereteket szeretnénk felfedezni, akkor jöhet az ötletbörze a játékokkal kapcsolatban! Ez egy olyan része a projektmunkának, ami aktív, mert jöhetnek a munka közben is új ötletek, amelyeket a közös munka ihlet.

  • Pl.: Ember – testrészek – fő testrészek: fej, nyak, törzs, végtagok (2 kar, 2 láb) – ezt a gyermek életkorához, tudásához igazítsuk, lehet több testrésszel is!

- testrészek mutatása, mondókákkal, tornával
- kirakó testrészekkel
- Milton-kapoccsal mozgatható emberke készítése
- tükörjáték: utánozzuk a másik mozdulatát!
- test körberajzolása csomagolópapíron, mozdulatok színes krétával, stb.

5.     Ha már a projekt feladatai is körvonalazódnak, találjuk ki, melyik résszel kezdjük, és hogyan érdemes haladni! Lehet, hogy ez is másként alakul munka közben, érdemes figyelni a gyermek érdeklődését, a környezetet, a tananyagot, a hétköznapok alakulását és programjait, az időjárást, stb. (pl.: Ha épp a hosszúságmérést tanulják, mérjék meg magukat, a karjuk hosszát; ha épp gyümölcsszezon van, kóstoljanak gyümölcsöt; ha látogatóba mennek a dédihez, beszéljenek az emberek életkoráról, az öregkorról!)

6.    Fontos, hogy a projekt ne legyen egy végeláthatatlan dolog, hanem állapítsuk meg, hogy mettől meddig fogunk vele foglalkozni, és ha lesznek is benne ismeretlen és változékony elemek, haladjunk mindig előre!

7.    A projektmunka első pár munkanapjára alaposan készítsük elő a feladatokat! Én úgy szoktam összeválogatni, hogy többféle tevékenységet foglaljon magába. Számolunk, olvasunk, írunk vagy rajzolunk, bővítjük a szókincset, „kreatívkodunk” (építünk, gyurmázunk stb.), mozgásos gyakorlatokat is választok, esetleg mondókázunk vagy zenélünk.

8.    A feladatokat egy nagy vázlatfüzetbe, lefűző mappába vagy dobozba rendszerezzük, ehhez fogjuk mindig hozzáilleszteni a következő munkákat. Lesznek olyan feladatok, amelyeket nem tudunk beragasztani, lefűzni (pl.: vizsgálatok, kísérletek, építőkockás feladatok), ezeket rajzzal vagy fotóval jelöljük a projektünkben, akkor lehet rá később is emlékezni, utalni.

Folytatjuk!

Ha kérdésed van, vagy megosztanád véleményedet, tapasztalataidat, várjuk leveledet!

Laky J. Eszter

Weboldalunk cookie-kat használ.

Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Információ

Rendben

Mik azok a cookiek?

A süti (eredeti nevén “cookie”) egy olyan kis adatcsomag, amit az internetes szolgáltatások a böngészőben tárolnak el. Ez rengeteg webes szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen technológia, amit 1995 óta minden jelentősebb böngésző támogat.

Miért jók nekem?

Számtalan internetes szolgáltatás használata múlik a sütiken. Ennek segítségével tud például bejelentkezni vagy éppen személyre szabott tartalmat elérni a neten.