A játékot is tanulni kell

Részletek

Kategória: Kezdjük el

Megjelent: 2016. augusztus 11. csütörtök, 13:31

Ha egy gyermek játszik, tudjuk, hogy jól van. Ha egy gyermek nem játszik, akkor nincsen jól. Az autista gyermekek is játszanak, csak másként, de vannak olyan játékok is, melyeket viszont azért nem játszanak, mert nem tudják, hogyan kell. Nekik a játékot is tanulniuk kell.

Fontos, hogy ne nézzük le a (számunkra furcsa) játéktevékenységüket, hanem mutassunk, és tanítsunk mellé olyat, amibe majd bekapcsolódhatunk mi, illetve a társak az óvodában, játszótéren. Nem baj, ha csak rakosgatja az építőjátékot, és nem épít, vagy sorba rendezi az autókat, de nem gurítja őket a pályán, előbb-utóbb meg fogja tenni, ehhez is meg kell találni az utat.

Nálunk nem nagyon voltak sorba rakós időszakok, csak néha csinálta gyermekünk, viszont szegényesen játszott, és bántotta, ha maga körül valaki brillíroz. Ilyenkor szerette összerombolni testvére, társai gyönyörűen felépített játékát, ami természetesen azt vonta maga után, hogy később nem engedték oda. Sajnáltam, amikor csak kotorászott az építőjátékokban céltalanul, néha kivett egy-egy darabot, majd visszarakta.

Itt is a fokozatosság segített, kezdetben csak annyit tettem, hogy az általa kézbe vett kockának mondtam a színét, mert a színeket is szereti. Felemelt egyet, és mondtam: kék, zöld, ez is zöld stb. Később, már hívott, mutatta, és várta, hogy egészítsem ki a játékát a színnevekkel. Együtt is mondtuk, felváltva is. Ez természetesen egy folyamat volt, nem egy délután alatt történt, hanem fokozatosan, apránként.

A közös játékba aztán egyszer-egyszer becsempésztem utasítást is. Pl.: Mutasd a zöldet! Minden esetben megdicsértem. A következő lépést már az jelentette, amikor elkezdtünk építeni. Két elemet egymás mellé raktam, de még mindig csak a színekre fókuszálva: Egy kék, egy zöld. Csináld Te is! Ha nem akarta, nem erőltettem, hanem néhány nap után megpróbáltam ismét. Ha már egymás mellé többször sikeresen lerakta az elemeket, akkor megpróbáltam egymásra helyezve is. Később bővítettük a kockák számát, a színeket, formákat. Mindent apránként.

Ne keseredjetek el, ha először nem hajlandó, vagy csak alkalomadtán akarja a játékot, ha türelmesek vagytok, bele fogtok jönni mindketten, és örömmel építi majd a legeslegszebb várakat. Ma már fotóról, rajzról is épít, maga keresi meg hozzá az elemeket, és egyre többféle építőjátékkal próbálkozik, olyanokkal is, amelyekről, amikor elkezdtük az otthoni fejlesztést, nem gondoltam volna, hogy valaha is a játékaink között lesznek a polcon.

Már írtam arról, hogy érdemes fejlesztősarkot kialakítani, kisasztallal, rendszerezett játékokkal. Vannak olyan játékok (pl.: pont az építőjáték), ahol a sikerélményhez az is szükséges, hogy megfelelő környezetben próbálkozzon a gyermek. Ha az építmény eldől, vagy nem jó perspektívából látja (felülről és nem szemből) az zavarhatja, kudarcélménye lesz, és lehet, hogy többször nem is fog próbálkozni. Először asztalon próbálkozzon, később már máshol is ügyes lesz.

A babázással, rajzolással, autózással, főzőcske- és más szerepjátékkal is hasonlóan fel lehet építeni a játék-tanulást. Először bekapcsolódunk a gyermeknek tetsző módon, majd pici lépésekkel tanítjuk, és dicsérjük. A pozitív, őszinte visszajelzés alapja a tanulásnak.

• Előző