Szövegértés gyakorlása

Részletek

Kategória: Kezdjük el

Megjelent: 2018. január 07. vasárnap, 11:35

Az autista gyermekekkel szinte állandóan „szövegértést gyakorolunk”, hiszen a leghétköznapibb tevékenységek gördülékenysége múlik azon, értik-e a szándékunkat, amit mondunk, mutatunk, írunk. Ez fordítva is igaz: nekik is tudniuk kell közvetíteni azt, hogy mit szeretnének, így tudunk együttműködni, együtt élni. Míg a normál fejlődésű gyermekek „tanulás nélkül” szívják magukba az ismereteket, a mi gyermekeinknek állandó gyakorlásra van szükségük. Az elmúlt napokban az iskolai szövegértés felmérésre készültünk, ezekből a gyakorlatokból hoztam nektek néhányat.

1.    Első feladatunk, hogy a felmérőfüzet feladatait áttekinthetővé tegyük. A füzet színes és jól érthető – a normál fejlődésű gyermekek számára. Egy autista gyermeknek nagy segítség, ha egyszerre csak egy feladatot lát, és nem dupla oldal színes ábrái, szavai, jelölései tárulnak elé, amikor teljesítenie kell.

2.    Nézzük át a feladattípusokat, és gondoljuk át, melyek jelenthetnek problémát gyermekünknek. Lesznek olyan feladatok, amelyeket teljesen „rájuk” kell igazítanunk, de vannak olyanok is, amelyek fokozatosan begyakoroltathatók. Saját példák egyikre és másikra:
 - Kisfiam csak néhány dolgot tud rajzolni, és ezeket is csak akkor, ha neki kedve van hozzá, így a „Rajzold le a szavak jelentését!” feladat biztosan nem megoldható számára, és nem azért, mert nem tudja elolvasni és megérteni a szót, hanem képtelen ábrázolni. Ennek a feladatnak a helyettesítésére úgy gyakoroltunk, hogy sok-sok kép vagy tárgy volt előtte, és neki ezek közül kellett a szókártyához kiválasztani a megfelelőt.
- Van olyan feladat is, amelyet apránként „építettünk fel”. „Húzd alá a képek nevét!” – egy rajzot látunk, alatta három alakilag hasonló szót, és alá kell húzni a képhez tartozót. (Pl.: ólom, móló, olló – az olló rajza alatt) Kezdetben egy képet tettem az asztalra, középre, és három szókártyát kisfiam kezéhez (közöttük a megfelelő szóval). Neki a jót kellett a kép alá tenni. Kezdjük könnyebb, és alakilag jobban elkülöníthető szavakkal, és ha megértette a feladatot, akkor lehet már nehezíteni. Olyan ábrákat válasszunk, amit biztosan ismer, és része a szókincsének. (A tankönyvi feladatok között vannak olyanok, amelyeket nem biztos, hogy ismernek, pl.: mozsár, dézsa) Amikor már ügyesen ment a szó kiválasztása és képhez illesztése, megpróbálkoztam a bekarikázós feladattal. Gyártottam képeket (egy kártyán egy képpel!), és aláírtam a három szót. Ügyesen kereste meg, és karikázta körbe a helyeset.

3. Az autista gyermekeknek szükségük van arra, hogy a felmérésekre, számonkérésekre, vizsgákra teljes nyugalomban kerüljön sor. Könnyen kilépnek a helyzetből, ha valami elvonja a figyelmüket, és esetleg nem is fognak „visszatérni”. Legyen barátságos, ismerős a szoba, a személy, akivel dolgozniuk kell. Lehet, hogy segítségre is szükségük lesz. Amit nem önállóan oldanak meg, azt jelöljük, de ne legyen olyan érzésük, hogy ők valamit nem tudtak megoldani! Az frusztrálhatja őket, és lehet, hogy a következő feladatot már nem akarják megoldani.
 
4. Ne siettessük őket! Kisfiammal néha szinte végigrohanunk a feladatokon, hamar megoldja, és várja a következőt, de van úgy, hogy egy-egy tárgy, kép, feladat megállítja. Az egyik szövegértéses feladatnál a tárgyak között volt a hajkefe. Nagyon tetszett neki a műanyag sörtéje, és percekig tapogatta, birizgálta. Egy másik alkalommal egy játékfurulya tetszett meg neki. Hagytam játszani, és amikor már megunta, folytattuk a gyakorlást. Nemrég egy szó bekarikázása nem sikerült úgy, ahogy szerette volna, és többször kiradírozta, újrarajzolta. Ezek a helyzetek előjöhetnek vizsgahelyzetben is, legyünk türelmesek!

5. Minden feladatnál érvényesüljön a fokozatosság elve! Könnyen megoldható feladatokkal, könnyen felismerhető hangokkal, betűkkel, egyszerű szavakkal kezdjünk, majd jöhetnek a nehezebbek, hosszabbak.

6. A kérdés-válaszos feladatot igaz-hamis állításosra cseréltem, illetve olyan feladatot készítettem, ahol a mondatot kellett a képhez társítani, vagy egy állítás alapján színezni. Ezekből is kiderül, tud-e egy mondatot olvasni, értelmezni.

A hétköznapi tevékenységekben is tudjuk gyakorolni és ellenőrizni, hogy mit értenek, és mit nem. Mondjunk egyszerű utasításokat, kérjünk tőlük tárgyakat, mi is nevezzünk meg mindent! Az egyszerűbb mesék játékos, szemléletes megbeszélése is nagyon sokféleképpen fejleszti az autista gyermekek készségeit, képességeit!

Az oldalamon található mesefeldolgozásokban is találsz ötleteket:

- Strukturált, tematikus gyakorlatok – A három kismalac
- Strukturált tematikus gyakorlatok – Rosszcsont Kata és a három mackó
- Strukturált tematikus gyakorlatok – A sün, akit meg lehetett simogatni
- Strukturált tematikus gyakorlatok - A kiskakas gyémánt félkrajcárja
- Strukturált tematikus gyakorlatok – A kesztyű mese
- Strukturált tematikus gyakorlatok – Répamese

Ha kérdésed van, vagy megosztanád véleményedet, tapasztalataidat, várjuk leveledet!

Laky J. Eszter